
Kővári Barbara vagyok, tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta, felnőtt pszichodráma-vezető, integratív gyermek és felnőtt terapeuta, brainspotting terapeuta, életmódterapeuta, akupresszőr és Kundalini jóga oktató. Hosszú évek óta foglalkozom az emberi lélekkel, önismerettel, kapcsolatokkal és azokkal a láthatatlan belső folyamatokkal, amelyek meghatározzák, hogyan élünk, hogyan szeretünk, hogyan kapcsolódunk másokhoz és legfőképpen hogyan kapcsolódunk saját magunkhoz.
Az utam azonban jóval azelőtt elkezdődött, hogy pszichológus lettem. Fiatal koromtól kezdve érdekelt az ember, mint egész. Arra voltam kíváncsi, hogyan függ össze a testünk állapota az érzéseinkkel, hogyan hat ránk a múltunk, hogyan őrzi a testünk mindazt, amit átéltünk, és hogyan alakítják kapcsolataink azt, akik ma vagyunk. Ez a kíváncsiság vitt először a természetgyógyászat, az életmód, a testtel való munka és a keleti szemléletek, kínai gyógyászat felé, majd később a pszichológiához. Sokat utaztam, különböző kultúrákat, gondolkodásmódokat és spirituális hagyományokat ismertem meg. Mindeközben folyamatosan tanultam, kerestem és dolgoztam magamon. Számomra az önismeret soha nem pusztán elmélet volt. Hanem egy megélt út. Az életemben nekem is voltak veszteségeim, kríziseim, újrakezdéseim, kérdéseim és olyan időszakaim, amikor újra kellett gondolnom, ki vagyok, mit szeretnék, és merre szeretnék továbbmenni. Ma már azt gondolom, hogy ezek az időszakok, bármilyen nehezek is, amikor benne vagyunk, sokszor életünk legmélyebb tanítói. Arra hívnak bennünket, hogy megálljunk meghalljuk azt, amit addig talán nem akartunk meghallani, hogy újra kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal, a lelkünkkel.
De a test sokszor még akkor is őrzi a feszültséget. A légzésünk megváltozik. Összeszorul a mellkasunk. Megfeszül a vállunk. Visszatartjuk a levegőt. Nem merünk teljesen jelen lenni. Ezért vált számomra egyre fontosabbá a testtel, a légzéssel és a tudatossággal való munka. A Kundalini jógában a mozdulat találkozik a légzéssel, a légzés a figyelemmel a figyelem a meditációval. A meditáció pedig valami mélyebb belső csenddel. Számomra ebben rejlik a Kundalini jóga különlegessége jelenlét, önismeret, légzés, kapcsolódás. Jelen lenni abban, ami éppen történik. Észrevenni, amikor a testem jelez, amikor a félelmem beszél belőlem, amikor egy régi történetet ismétlek, amikor elveszítem önmagamat egy kapcsolatban vagy a hétköznapok rohanásában, akkor is tudjunk kapcsolódni a légzéshez a testhez a csendhez önmagamhoz. Talán ezért szeretem annyira a Kundalini jóga egyik legismertebb mantráját is:
Sat Nam.
A jelentése leegyszerűsítve: „Az igazság az identitásom.”
Számomra ez egy gyönyörű emlékeztető arra, hogy a sok szerep, elvárás és történet mögött létezik bennünk valami mélyebb és igazabb.
Mit szeretnék adni az óráimon?
Amikor valaki belép hozzám egy Kundalini jógaórára, nem azt szeretném, hogy azt érezze: itt teljesítenie kell. Nem kell hajlékonynak lenned. Nem kell ismerned a mantrákat. Nem kell tudnod meditálni és nem kell „spirituálisnak” lenned. Elég, ha kíváncsi vagy mi történik, ha egy kis időre lelassulsz. Mi történik, ha elkezded tudatosan figyelni a légzésedet. Mi történik, ha néhány percre nem a külvilágra figyelsz, hanem arra, ami benned történik. Szeretnék olyan teret teremteni az óráimon, ahol nem kell megfelelni. Ahol lehet erősnek lenni és lehet elfáradni. Lehet nevetni. Lehet csendben maradni. Lehet megérintődni és lehet egyszerűen csak jelen lenni. A pszichológusi és önismereti munkám tapasztalata természetesen velem van a jógaórákon is. Segít abban, hogy érzékenyen figyeljek az emberekre, a határokra, az egyéni különbségekre és arra, hogy ugyanaz a gyakorlat két ember számára egészen mást jelenthet. Mindig az egész ember érdekelt. Mi a története és a teste, milyenek a kapcsolatai érzései, a múltja és az, ahogyan ma él az ereje és a sebezhetősége, a tudatos része és mindaz, amit még csak most kezd felfedezni önmagában. Az életem során a pszichológia, az önismereti munka, a testorientált módszerek, a meditáció, a jóga, a természet, az utazások és a különböző kultúrákkal való találkozások mind formálták azt, ahogyan ma az emberre tekintek. Dolgoztam palliatív osztályon segítőként is, ahol nagyon közelről találkoztam az élet végességével. Ez az időszak mély nyomot hagyott bennem. Amikor az ember nap mint nap találkozik azzal, hogy az élet nem végtelen, sok minden átértékelődik. Egyre fontosabbá válik, hogyan vagyunk jelen.
Hogyan szeretünk.
Mire mondunk igent.
Mire mondunk nemet.
És hogy valóban éljük-e azt az életet, amely a miénk.
Talán ezért is lett számomra a jóga több, mint gyakorlatsor.
Egy emlékeztető arra, hogy itt vagyunk. Most. Ebben a testben. Ebben az életben.
Miért tanítok Kundalini jógát?
Nem azért, mert azt gondolom, hogy mindenre ez a válasz. Hanem azért, mert saját utamon megtapasztaltam, milyen ereje lehet annak, amikor a mozgás, a légzés, a meditáció és a belső figyelem találkozik. Szeretném ezt a tapasztalás lehetőségét mások számára is megnyitni. Nem szeretném megmondani, mit kell érezned, miben kell hinned.
Gyere és csak tapasztald meg:
Gyere, ülj le a matracodra.
Hunyd be a szemed.
Vegyél egy mély levegőt.
Figyeld meg, mi történik benned.
És indulj el a saját utadon.
Végül minden valódi önismereti és spirituális út ugyanoda vezet vissza: önmagunkhoz.
Sat Nam.
